Az ideális konyha tervezése 2. rész – technológiai tervezés

Az előző részben a konyhatervezés alapjait tekintettük át, a következőkben a kialakítás technológiai szempontjaival foglalkozunk.
Az alapterv elkészülte után lehet a konyha kialakításának finomabb részletein (anyag, méretezés, burkolat, világítás stb.) gondolkodni. Ezeket a részleteket az egyedi bútor tervezése során aprólékosan meg kell beszélni.

Miből legyen a konyhabútor?

A konyhabútor stílusát, „egyéniségét” az un. „front” (ajtók, fiókelőlapok) adják meg. A stílus alapvetően meghatározza a konyhabútor anyagát. A klasszikus stílusú bútorokra jellemző tömör fa használata hosszú élettartamot és stabilitást biztosít. A modern stílusúnál a korpusz és a belső polcok bútorlapból készülnek. A bútorlap előnye a fával szemben, hogy nem vetemedik, nem deformálódik. Ez nagyon fontos a konyhában, ahol a főzés miatt gyakran magas a páratartalom. A konyhabútor ajtaja készülhet, un. MDF-lapból, amely ugyanúgy megmunkálható, mint a természetes fa, felülete fóliázható, furnérozható, különböző színre festhető.

konyhapult coriánból

Miből legyen a munkalap?


A megfelelő  anyagú munkalap a külső behatásoknak ellenáll, résmentes, jól tisztítható. A munkalapok sarkainak legömbölyítésével megelőzhetők a sérülések.

A hagyományos, laminált munkalapok és az MDF lapok számtalan színben és mintázatban kaphatók. Elterjedtek a márvány vagy gránitmintás dekorpultok. A vastag lap az oldalra lefutva keretet ad az alsó résznek. Alumínium, akril, tömör fa vagy egyéb, kombinált él-zárás is beültethető a pult élébe.

márvány nem alkalmas konyhai munkapultnak, mert nagyon kényes, felületének minden savas és lúgos kémhatás árt, és minden karcolás meglátszik rajta.

Munkalapként alkalmazható a gyakorlatilag örök életű gránit. A márvánnyal ellentétben nem szívja magába a foltokat. Kemény szerkezete, sav- és lúgálló tulajdonságai teszik alkalmassá konyhai használatra. Modern és klasszikus konyhába egyaránt beépíthető.

Az akril munkalap egyöntetű, fuga nélkül, azonos anyaggal hegesztve toldható. Mivel teljes keresztmetszetében homogén, sérülés esetén egyszerűen felújítható. Mosogatómedence is kialakító belőle.

Tömörfa munkalap beépítése ritka, mert a hőmérséklet ingadozása, a magas páratartalom, a víz hatására a fa vetemedik, reped, kiszárad. Olajjal kezelt keményfából készítve kevésbé érzékeny.

csempével burkolt munkapult nagyon mutatós, de a fuga rései könnyen szennyeződnek. Vastag rétegelt lemezre, vagy OSB-re ragasztva a csempeburkolat élettartama hosszabb.

Hogyan alakítsuk ki a háztartási gépek helyét?

konyhai gépek

A háztartási gépek ma már többnyire beépítésre kerülnek a konyhabútokba.

A hűtők beépítésénél figyelembe kell venni a szellőzési lehetőséget. A bútorlapok közé épített önálló hűtőszekrénynél gondoskodni kell a levegő szabad cirkulációjáról. A különálló hűtő a hátulján, a beépíthető az előre kialakított lábazaton szellőzik.

A beépíthető sütők mérete azonos. A gáz és kerámia főzőlapok bárhova beépíthetők. A mosogatógépet általában a mosogatómedencével egy tömbbe érdemes telepíteni, a szennyvizet egy szifonba vezetni. A mosogató lehet egy vagy kétmedencés, különböző medencemérettel. Anyaga általában rozsdamentes acél, de készülhet műkőből is.

A konyhai páraelszívó tervezésénél ügyelni kell arra, hogy a kivezető-cső minél kevesebb helyen törjön meg és az elszívó kürtő, ne akadályozza a tevékenységet. Figyelembe kell venni, hogy sarokszekrény mellé nem lehet hagyományos páraelszívót elhelyezni, mert akadályozza az ajtó nyitását (a teleszkópos páraelszívó, pedig háromszor többe kerül, mint egy hagyományos!).

Mit kell figyelembe venni a bútorok méretezésének tervezésénél?

A konyhabútorok kiválasztása nemcsak esztétikai kérdés, a konyhai munka hatékonyságát a munkakörülmények befolyásolják. A nem megfelelően kialakított munkahely, a rossz megvilágítás, a kellemetlen klíma vagy zajhatás, a munkaeszközök, és felszerelések helytelen tárolása megterheli a szervezetet, gyors elfáradást eredményez.

Csak az a konyhabútor lehet kényelmes és praktikus, amelyik az ergonómiai követelményeknek is megfelel. Azaz, nem kényszerít fárasztó testtartásra és felesleges mozdulatokra a tevékenység végzése során. A helyes testtartással végzett konyhai munka kevésbé fárasztó, ezért hatékonyabb.

A jól kialakított konyha munkapultjának, szekrényeinek, polcainak, fiókjainak magassági, szélességi méretei, elhelyezése az emberi testméretekhez, és a munkaműveletek mozdulataihoz igazodik.

A munkafelület magassága, kialakítása

A kényelmesen végezhető munkához megfelelő magasságú munkapultot kell tervezni. Ez a testmagasságtól függően általában 80-90 cm. Ideális lenne az állítható magasságú, a végzett tevékenységéhez is igazodó munkafelület. Nehezebb munkához, ahol a felsőtest erejére is szükség van (pl. tésztagyúráshoz) jobb a kicsit alacsonyabb felület. Mosogatásnál a nem megfelelő magasságú munkafelület az oldalirányú mozgások görnyedt hátú végzése miatt különösen káros. Zöldségtisztításnál mélyen előre kell hajolni, ide a magasabb munkafelület a megfelelő.

(A magasság akkor kíméli legjobban a gerincet-, ha a munkalap síkja az álló  ember derékszögben behajlított könyökénél 10-15 cm-rel lejjebb van.  Így pl.: ha a könyök a földtől számítva 100 cm-re van, akkor ideális, ha a pult 85 cm, a mosogató elem 90 cm, a főzőfelület 80 cm magas.)

A pult előtt dolgozó lábfeje akkor fér el kényelmesen, ha a lábazat minimum 10 cm magas és 5 cm-rel bentebb van, mint az ajtófront síkja. Tervezéskor erre is figyelemmel kell lenni.

Célszerű, ha a munkalap az alsó szekrény homloksíkjához képest 2, 5 cm-el szélesebb.

A bútorelemek méretei és elhelyezése

A konyhabútorok szélességméretei általában a 10 és 15 cm többszörösei. Ebből következően 20, 30, 40, 50, 60, 80, 90, 100 cm-es elemekkel lehet tervezni.

A pult és az alsószekrény mélysége általában a tűzhely és a mosogatógép 60 cm-es szabványméretéhez igazodik.

Felső szekrényelemet csak alsó elem fölé célszerű tervezni. A felsőszekrény-elem magassága 30-90 cm lehet, mélységmérete 26-30 cm. Ez elegendő az étkezőedények elhelyezésére és nem zavarja az előtte dolgozót.

A felső  szekrényelemek alsó síkja és a munkapult közötti távolság a testmagasságtól függően 45-55 cm-re tervezhető. A tűzhely fölött 60 cm, illetve, ha páraelszívó van 75 cm a szabadon hagyandó rész.

A felső szekrény magassága akkor megfelelő, ha a földön állva kényelmesen elérhető a felső polc, (ez általában 170-190 cm magasság).

A kényelmes használathoz a tűzhely előtt minimálisan 110 cm, a lenyitható ajtójú sütőnél 120-140 cm szabad területtel kell számolni.

A sokféle ügyes (polcos, fiókos, rácsszerkezetes) lehetőségből a használók munkamódszereihez és igényeihez legjobban igazodó praktikus tárolási elrendezések alakíthatók ki. Tervezési szempont, hogy a mindennapos használatú edényeket kivéve, mindent ott kell tárolni, ahol először felhasználásra kerül. A mindennapos használati edényeket a legutolsó használati hely (általában a mosogató) környékén érdemes tárolni.

A konyhai kisgépek akkor segítik a munkát, ha mindig rendelkezésre állnak! Ezért célszerű azok helyét a pultra tervezni.

Polcos tárolásnál a legalsó polc 15 cm-el a padló síkja felé kerülhet. A polcos elemek helyett fiókos megoldások választásával a fárasztó, gerincterhelő mozdulatok elkerülhetők. A nagy és mély fiókos elemekben minden kéznél van. A sarokszekrényben elhelyezett kiforduló polc megkönnyíti a tárolt dolgokhoz a hozzáférést.

A világítás tervezése

A konyhai munka egyes műveletei eltérő, de többnyire meglehetősen erős megvilágítást igényelnek. Legjobb, ha a természetes fény szemből világítja meg a munkahelyeket. A mosogatót, ha mód van rá, az ablak közelében helyezzük el. Kiemelten fontos a munkalap, a mosogató, és a tűzhely árnyékmentes megvilágítása. Az általános világítás ezeken a helyeken általában nem biztosít elegendő fényt. Kiegészítő világításra alkalmas a felső szekrények alsó síkjára szerelt rejtett világítás, vagy a felső szekrények koronájába beépített spot lámpasor.

a konyha világítása


Néhány biztonságtechnikai tanács a konyha tervezéséhez

A tűzhely mindkét oldalán érdemes legalább 20-40 cm szabad munkalap felületet, a mosogató és a tűzhely között legalább 80 cm távolságot biztosítani.

Ügyelni kell arra, hogy a főzőberendezések az ablaktól megfelelő távolságra kerüljenek, mert a huzat tűzveszélyesen kicsaphatja a lángot. Célszerű a tűzhely környékét éghetetlen anyaggal borítani.

Elektromos huzal a tűzhely és a mosogató fölé ne kerüljön! A kapcsolókat, és kivezetőket a vízcsapoktól távol kell elhelyezni!

A konyhagépek (ez vonatkozik különösen a páraelszívóra!) ne legyenek hangosak, mert a zaj idegesítő hatása csökkenti a koncentrációs képességet.

Jól tisztítható, hézagmentes felületeket és burkolatok tervezzünk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csúszásmentes padlóburkolat kiválasztására!

Ahogy használjuk, úgy tervezzük! Az egyedi konyha tervezésének lényege olyan jól működő, könnyen kezelhető, praktikus munkahely kialakítására törekvés, amely amellett, hogy hatékony, kellemes tartózkodási helyet is biztosít a konyha használójának.

hozzászólás: “Az ideális konyha tervezése 2. rész – technológiai tervezés”

  1. Sólyom Gábor szerint:

    Kedves (cikk) szerző!
    Két dologhoz szeretnék hozzászólni, (helyesbíteni).
    Az egyik, hogy a konyhai munkalapok nem lamináltak, hanem dekorit lapot préselnek rá a faforgácslapra a gyártók. Az alapvető különbség a kettő között az, hogy a laminált bútorlapon a laminálás sokszor még a 0.1 mm vastagságot sem éri el, a dekorit vastagsága ennek kb. a tízszerese, tehát 1 mm. Mechanikai tulajdonságaik is különböznek, a dekorit sokkal nehezebben karcolódik és nagyobb hőterhelést bír ki, mint a laminált felület.
    A másik észrevételem a laminált bútorlap vetemedésével kapcsolatos. A laminált bútorlap, vagy más nevén a faforgácslap ahogy a nevében is benne van, fa alapanyagból készül. Apró darabokra darálják és utána bútorlappá összepréselik. Ettől még megmarad a nedvszívó képessége. A bútorlap is vetemedhet, bár ezt a vetemedést több körülmény idézi elő. Legtöbbször a nagy fesztáv az oka pl. a kivehető polcok vetemedésének. Kombinálva egy magas páratartalommal és polcok esetén nagy súllyal ez a vetemedés szemmel látható. Persze orvosolható, ill. megelőzhető ez a jelenség is, ha pl. egy 90 cm széles szekrénybe nem kivehető, hanem fix polcot tervezünk, vagy függőleges válaszfalat tervezünk és így a fesztáv felére csökkentésével már nyugodtan tervezhetünk kivehető polcot.
    A cikk maga aprólékosan kidolgozott gratulálok hozzá!

Hozzászólás