www.bernhardtbutor.hu

A konyhabútorok elrendezésének számtalan variációja létezik. A lehetőségek közül azt az formát kell kiválasztani, amely elegendő helyet biztosít a konyhai munkák kényelmes végzéséhez, a közlekedéshez.

Az elrendezést meghatározza a konyha alapterülete, alakja, a nyílászárók mérete, elhelyezkedése. Általánosan alkalmazott az egysoros, a kétsoros, az L-alakú, az U-alakú, a G-alakú és a szigetes kialakítás.

Az egysoros konyha

A hosszúkás, keskeny konyhában a bútorelemek és a háztartási gépek az egyik oldalon sorban követik egymást.

Egy olyan egysoros konyha, amelyben a hűtő, a mosogatótál, a mosogatógép és a tűzhely mellett még munkavégzésre is marad szabad felület, legalább 3 m hosszú. Ergonómiailag kedvezőtlen, ha 5 m-nél hosszabb, mert munkavégzés közben sok az „üresjárat” (a megteendő út hosszú, mert az optimális munkaháromszög egyenessé változik).

A kényelmes közlekedésre akkor marad hely, ha helyiség legalább 180 cm széles (ebből 60cm a bútormélység, 100 cm a közlekedőút). Étkezési lehetőséget, ez a konyhaelrendezés  legfeljebb egy lehajtható asztallappal biztosít.

A berendezés egyhangúsága különböző magasságú elemek, eltérő színek, polcok közbeiktatásával törhető meg.

Az egysoros konyha csak olyan kis lakásokban, garzonokban vagy nyaralókban ajánlott, ahol csak egy falfelület áll rendelkezésre a bútorok elhelyezésére. Az ilyen konyhaelrendezésnek egyetlen előnye, hogy minden vezeték egy oldalra kerül és a konyhának csak az egyik oldalát szükséges csempézni.

A kétsoros konyha

A kétsoros elrendezésnél a konyha két egymással szemben levő oldala bútorozott. Alkalmazása ott ajánlott, ahol a konyha keskenyebb végeinek beépítése valamilyen oknál fogva (nyílászárók, fűtőtest stb.) nem lehetséges. Kialakításának feltétele a minimum 240 cm széles konyha (2×60 cm konyhabútormélység + 120 cm közlekedőrész). Ez a forma az elemek elrendezésének nagyobb variációs lehetősége mellett jobb térkihasználást biztosít, mint az egysoros.

A munkaszervezésben lehetővé teszi az optimális munkaháromszög alkalmazását, ami jelentősen lerövidíti a munkavégzés közben megtett utak hosszát. Így a konyha használata kényelmesebbé válik. A tisztítási és főzési fázis elkülöníthető, ha egy oldalra kerül a mosogató és a tűzhely, és a másik oldalon kap helyet a munkafelület és tároló helyek. Hátránya, hogy munka közben 180°-os fordulatokat kell tenni, ami a munkafolyamatot megszakítja.

Étkezősarok kialakítására az ilyen elrendezésű konyhában sincs lehetőség.

Az L alakú  konyha

Az L alakú elrendezés akkor alkalmazható, ha a helyiségben két egymásra merőlegesen elhelyezkedő falfelület építhető be konyhabútorral. Az ilyen konyha minimális helyigénye 240×280 cm. Ahhoz, hogy sarok jól kihasználható, esetleg étkezőrész is beépíthető legyen legalább 240×365 cm-es konyhahelység szükséges.

Az L alakú  konyha funkcionálisan éppen olyan jó, mint a kétsoros elrendezés. Az L alakban elrendezésnél kiszélesedik a rendelkezésre álló munkatér, ami a munkaháromszög elvének megvalósulást segíti. Kényelmes munkaterületet ad a tipikus megoldás, amikor az “L” alak egyik végébe a hűtő, másik végébe a tűzhely, középre, pedig a mosogató kerül.

Az U alakú  konyha

Az U alakú, három oldalról beépített konyhában a párhuzamos szárak, és a sarkok jó helykihasználást, többféle látványos elrendezést tesznek lehetővé.

Az ilyen konyha kialakításához viszonylag tágas helyre van szükség. Megfelelő, ha az U- alja minimálisan 240 cm széles, a szárak legalább 250-300 cm hosszúak, de a sarkok jó kihasználása 420 cm-t igényel. A helyiség adottságaitól függően a szárak lehetnek egyenlő vagy aszimmetrikus hosszúságúak

Az U-alakú  elrendezésnél körben elhelyezve, minden kéznél van a fontos konyhai funkciók – a tárolás – előkészítés – főzés – mosogatás – ellátásához. A sarokszekrényekkel sok hely nyerhető a tároláshoz. A változatos sarokmegoldások élesebb vagy lágyabb formát kölcsönöznek a bútoroknak.

A G alakú konyha

Az ilyen elrendezésű konyhában gyakorlatilag az ajtót kivéve minden oldalon bútorelemek állnak. Nagyméretű, reggeliző résszel vagy étkezővel bővített lakókonyha praktikus kialakítási formája. Megfelelő funkcionálásához minimális térigénye 300-350×350-400 cm.

Jól alkalmazható  azokban a lakásokban, ahol a konyha egy légtérben található  az étkezővel és a nappali helyiséggel.  Gyakran a G szára, avagy a térbe nyúlva kialakított, mindkét oldalról használható félsziget képezi a különböző funkciók választóvonalát. A fantázia, no meg a gyártók által kínált választék határozza meg, hogy ennek a térelválasztó pultnak étkező, előkészítő, főző vagy éppen mosogató funkciója van.

A konyhasziget

Belsőépítészetileg remek megoldást kínál a tér jó optikai és funkcionális kihasználására a konyhasziget.

A fallal nem határolt, elkülönült munkaterületet alkotó konyhaszigettel a konyha tágasabbnak tűnik. Lehet térelválasztó szerepe, de plusz munkafelületet vagy tárolási lehetőséget is adhat. A félszigethez hasonlóan elhelyezhető itt mosogató, főzősziget, de használható étkezőpultként vagy előkészítő felületként is. Kialakítása legalább 15 négyzetméter teret igényel.

A “nyitott” lakások félsziget és sziget alakzatai lehetővé teszik a konyhát használó személy számára a munkavégzés közbeni kommunikációt, a részvételt a családi életben.

A bejegyzés publikálva szombat, március 27th, 2010 12:00 -kor a Nincs kategorizálva kategóriában. A hozzászólások a RSS 2.0 RSS hírcsatornák keresztül követhetoek. kommentelhetőek, vagy visszakövethetőek (trackback) .